1914-ben a szerb politikai elit a háborús hadicélok és a leendő állam kérdésével kapcsolatban számos dilemmával volt kénytelen szembesülni. Fő célja a szerb állam határainak kiterjesztése volt, ugyanakkor a délszláv nemzetek egy államba tömörítésének eszméjét, a Monarchia területéről származó, az antantállamokban tevékenykedő emigráció egyre növekvő befolyását és súlyát sem hagyhatta figyelmen kívül. A háború éveiben, majd az 1918-as magyar összeomlás időszakában is mindvégig ez a kettőség jellemezte a délszláv politikai elitek egymás közötti kommunikációját. A megosztottság ellenére abban egyetértés volt köztük, hogy a Bácska területe nem maradhat magyar uralom alatt. A felgyorsuló események sodrásában, amikor a közellátás összeomlása mellett a spanyolnátha is tombolt, a történelmi magyar állam déli területein, de különösen a Bácskában számos véres, halálos áldozatokat követelő erőszakos cselekményre és összecsapásra került sor.
Amikor Ausztria–Magyarország 1914. július 28-án hadat üzent Szerbiának, a szerbek egy államban történő egyesítésének a programja a közvélemény számára már nyílt titoknak számított. Ilija Garašanin szerb belügyminiszter, későbbi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
