Az 1920–30-as évek jellemző ízlésvilága, az art deco világszerte rajongás tárgya; napjaink divatos hívószava a design és a lakberendezés területein. Mint művészettörténeti fogalom nehezen definiálható, nem rendelkezik olyan pontos ismérvekkel, mint a valódi stílusfogalmak. Az art deco fogalma a luxussal, dekadenciával, féktelen szórakozással, a revük csillogó világával, a sztárok kultuszával és a habkönnyű élvezetekkel fonódott össze, és az I. világháborúban győztes nyugati hatalmaknál jelentkezett teljes pompájában. Csillogásának a második világháború vetett véget. A korszak magyar plakátművészetét és rajta keresztül a kor egész életvilágát mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria augusztus 28-ig látogatható kiállítása Art Deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek 1925–1938 címmel, amelynek különleges tárgyaiból válogattunk.
Az irányzat elnevezése egy 1925-ben Párizsban rendezett iparművészeti kiállítás címében megjelenő szóösszetételre – arts décoratifs – vezethető vissza. Az itt felvonultatott tárgyak közös jellemzője a modernség és a dekorativitás ötvözése volt. Ez a fajta iparművészeti ízlés egyszerre hódított teret a funkcionalista modernizmussal – amelynek Európában leghíresebb központja a Bauhaus volt –, és bár oda-vissza hatottak egymásra, jelentős mértékben különböztek
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
