rubicon

Deák Ferenc 1861-es országgyűlési szereplése és előzményei

24 perc olvasás

1861 Deák élet­pá­lyá­já­nak egyik csúcs­pont­ja. Az ő felira­ti kon­cep­ció­ja győ­zött a több­ség­ben lé­vő ha­tá­ro­za­tiak­kal szem­ben. Ta­lán egyet­len Deák-szö­ve­get sem idéz­nek annyi­szor, mint e felirat­ból a nem­zet­nek az al­kot­má­nyá­hoz va­ló tör­vé­nyes ra­gasz­ko­dá­sát és helyt­ál­lá­sát ki­fe­je­ző zá­ró­so­ro­kat. Még Kos­suth is úgy nyi­lat­ko­zott, hogy „Deák, mint a tör­vé­nyes­ség em­be­re, a nem­zet jo­gait tör­vé­nyes té­ren fér­fia­san meg­véd­te”. S va­ló­ban, úgy tű­nik, Deák ek­kor a tör­vé­nyes té­ren küzd­ve nagy ha­tá­ro­zott­ság­gal, osz­tat­lan tá­mo­ga­tott­ság­gal, és oly nagy ha­tás­sal fe­jez­te ki a nem­zet ál­lás­pont­ját, hogy az­zal megala­poz­ta ve­zér­sé­gét a kö­vet­ke­ző évek­re. Azt a te­kin­té­lyén ala­pu­ló ve­zér­sé­get, amely­re nem vá­gyott, ám en­nek le­gi­ti­má­ló, mo­rá­li­san iga­zo­ló ere­je nél­kül a kiegye­zés biz­to­san nem jö­he­tett vol­na lét­re.

Ha köz­vet­le­nül, a ki­nyil­vá­ní­tott tö­rek­vé­sek rea­li­zá­lá­sá­ban mér­jük a po­li­ti­kai si­kert, Deák 1861-ben nem ért el sem­mit: a tör­vé­nyes füg­get­len­ség „békés úton vissza­szer­zé­se” he­lyett pro­vi­zó­rium kö­vet­ke­zett, az al­kot­mányt nem ál­lí­tot­ták hely­re. Mégis, a ha­ta­lom kí­ván­sá­gai­nak jo­gi­lag megala­po­zott visszauta­sí­tá­sa után itt­hon és kül­föl­dön egyaránt vi­lá­gos­sá vált, hogy a bi­ro­da­lom sta­bi­li­tá­sá­hoz és nem­zet­kö­zi cse­lek­vő­ké­pes­sé­gé­nek biz­to­sí­tá­sá­hoz a ma­gya­rok meg­nye­ré­sén, eh­hez pe­dig az al­kot­mány

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta