rubicon

Csáktornya

Egy vár, amelynek neve elválaszthatatlan a Zrínyiektől
14 perc olvasás

A középkortól kezdve a várak, kastélyok és az építtető nemesi, főúri családok neve gyakran összefonódik. Sajátos módon a várak nevének említésekor néha az első, máskor pedig egy későbbi tulajdonos jelenik meg a történeti emlékezetben. Kevés olyan vár akad azonban, amelynek neve olyannyira egybeforrott volna egy történelmi család nevével, mint Csáktornya vára, a Zrínyiek egykori birtokköz­pontja. Talán csak Sárospatak és a Rákócziak kapcsolata bukkan fel együtt annyira automatikusan egy átlagosan művelt magyar olvasó gondolataiban, mint a muraközi várkastély és a történelmünkben oly jelentős szerepet játszó horvát eredetű magyar főúri család neve.

Csáktornya első vára annyi más magyarországi várhoz hasonlóan a tatárjárás után épült, a Hahót nembeli Csák Demeter, a Csányi család őse emeltette valamikor 1265 előtt. A vár első formájában a korszakban szokásos masszív lakótorony lehetett (bár nincs kizárva, hogy csak fából emelt épületekből és palánkokból állt), amit vizesárok vett körül. A lakótorony és az alapító nemzetség emlékét őrzi a település neve is: Csáktornya (Tshakathurn, horvátul Čakovec). Károly Róbert sok más várhoz hasonlóan Csáktornyát is királyi tulajdonba vette, ekkortájt, 1333-ban említik fallal körülvett erődítményként. Nagy Lajos király 1350-ben a Muraközzel együtt kedvelt hívének, Lackfi István erdélyi vajdának adományozta. A Lackfiak azonban belebonyolódtak egy szervezkedésbe Zsigmond király ellen, ezért 1397-ben a kőrösi tartománygyűlésen a király véresen leszámolt velük, s elkobozta birtokaikat.

1437 után Csáktornya a nagy hatalmú Cillei családé lett, majd Mátyás király a kincstárnokának, Ernuszt Jánosnak adományozta, a horvát báni címmel együtt (az Ernusztok bécsi eredetű vállalkozók,

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.