Comandante, a hatalom megszállotja

Castro egyszer hirtelen támadt lelkesedését egy sebtében megfogalmazott levélben osztotta meg élettársával, Celia Sanchezzel, amikor már hat hónapja rejtőzött a Sierra Maestra hegységben: „Láttam, hogyan hullanak a lövedékek Mario házára, s ekkor megesküdtem, hogy az amerikaiak nagyon drágán meg fognak fizetni ezért. Amikor ezt a háborút befejezzük, egy sokkal hosszabb és fontosabb háború veszi kezdetét: az a háború, amelyet ellenük vívok majd. Tudom, hogy ezzel teljesítem majd be igazi hivatásomat.”

Ezzel ki is jelölte politikájának elsődleges célját. A sziget gazdasági fejlesztése vagy a kubaiak jóléte viszont egyáltalán nem tartozott a prioritásai közé. Megszállottan törekedett a későbbiekben egyfajta permanens háborúra az Egyesült Államokkal, amihez nemzetközileg jelentős hatalommá kellett alakítania a kis karibi szigetországot, mert csak így tudott nagy hatalmú szomszédja befolyásától megszabadulni.

Ez az Amerika-ellenesség magyarázza hihetetlen népszerűségét, majd azt, hogy milyen elnézően bántak a nyugatiak „Fidellel”. A Nyugatot is lenyűgözte a bőbeszédű és joviális gerilla, a legendás „Che” fegyveres harcostársának képe. Nem így ítélték volna meg, ha Don Quijote és Robin Hood képe nem sejlett volna fel mögötte. Kevés diktátornak sikerült ekkora távolságot fenntartania imázsa és cinikus, könyörtelen hatalomgyakorlása között, amellyel tönkretette és hagyta romokban heverni országa gazdaságát, és ahogyan megszabadult valóságos és vélt riválisaitól.