Carolus Magnus

A kö­zép­ko­ri Eu­ró­pa el­ső csá­szá­rá­nak alak­ját év­szá­za­dokon át mély tisz­te­let övez­te, ural­ko­dók és ke­resz­tes lo­va­gok te­kin­tet­ték ősük­nek, pél­da­ké­pük­nek. Ne­vé­ből ke­let­ke­zett a cseh kral és a lengyel król szól, amely a ma­gyar nyelv­ben a ki­rál­lyá ala­kult. A ke­resz­tény hit har­co­sa­ként, a ke­resz­tény né­pek egye­sí­tő­je­ként – „Eu­ró­pa aty­ja­ként” –, tör­vény­al­ko­tó­ként, és nem utol­só­sor­ban a nyu­ga­ti ke­resz­tény­ség szel­le­mi egy­sé­gé­nek megala­po­zó­ja­ként már éle­té­ben kiér­de­mel­te a Ma­gnus (Nagy) jel­zőt, amellyel I. Had­ria­nus pápa Nagy Cons­tan­ti­nus csá­szár­hoz kí­ván­ta ha­son­lí­ta­ni.