A negyvenes évek végétől a hazai néprajzi és szociográfiai kutatásokban kiemelt helyet foglal el a Tolna és Baranya megyében letelepített bukovinai székelyek népi kultúrájának vizsgálata. Ez főleg azzal magyarázható, hogy történetük során végig kisebbségben éltek, távol a magyarság által lakott kárpát-medencei törzsterülettől. Ez a helyzet azonban nem eredményezte identitásuk megváltozását vagy lélekszámuk jelentős csökkenését. Éppen ellenkezőleg, egyházi vezetőik és magyarországi támogató szervezetek segítségével már a 19. század második felétől szoros kapcsolatokat építettek ki az anyaországgal. Ugyanebben az időben a bukovinai magyarság egy folyamatosan gyarapodó közösséggé, lakóterülete pedig népesség-kibocsátó vidékké vált.
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.