Mi történjen a politikai legitimitásukat veszített, ledöntött vagy elbontott köztéri szobrokkal? A volt szocialista országok harminc évvel ezelőtt szembesültek ezzel a problémával. A szobrok kordokumentumként való megőrzésére és bemutatására különféle megoldások születtek, melyek közül világszerte a legismertebb és koncepcióját tekintve a legjobb megoldás a Budapest határában létesült Memento Park.
A pártállam megszűntével a közéletet is megmozgató kérdéssé vált, hogy mi legyen a bukott rendszer köztéri jelképeivel. A budapesti szoborpark ötlete Szörényi László irodalomtörténésztől származik, aki a Hitel független irodalmi lap 1989. július 5-i számában közölt, Leninkert című írásában elsőként vetette föl a kommunista korszak köztéri szobraiból létrehozandó szoborpark gondolatát. Szörényi elképzelése szerint az ország összes Lenin-szobrát Csepelre gyűjtötték volna össze az 1995-re tervezett világkiállítás alkalmából. Az expo elmaradt, az ötlet azonban a rendszerváltás eufórikus forgatagában sokak fantáziáját megmozgatta és a hivatalos szerveket is lépésre kényszerítette. A döntést siettették a különféle politikai szervezetek spontán akciói és az országszerte elharapódzó emlékműrongálások.
A Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotta Gellért-hegyi felszabadulási emlékmű a helyén maradhatott, csupán a szabadság nőalakját „őrző” szovjet katona szobrát és a cirill feliratokat távolították el róla. APróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
