Budapest a századfordulón már egymilliós metropolis. Polgári rétegek, értelmiségiek, ipari munkások egyetlen magyar városban sem éltek együtt olyan nagy tömegben, mint a fővárosban. A trianoni békeszerződés következményei azonban a korábbinál is hangsúlyosabbá tették Budapest különleges helyét és szerepét az ország életében. A Horthy-rendszer, levonva az előző évtizedek tanulságait, berendezkedése során jelentős változásokat hozott a városvezetésbe. Míg azonban a dualizmus idején a fővárosra vonatkozó törvények alig változtak, a két háború között csaknem minden kormány a maga politikai törekvései szerint módosította ezeket. A főváros működését, a közgyűlés tagjainak létszámát és megválasztásuk módját ugyanis parlamentáris törvények szabályozták.
1873 és 1914 között 400 tagú közgyűlés működött a fővárosban. Tagjainak megválasztásakor kiváltságot juttattak a legnagyobb adót fizető polgároknak: ez volt a virilista rendszer. Ennek következtében a 400 városatya közül 200 fő nem az összes választható polgár közül került ki, hanem a virilisták 1200 fős csoportjából. Ez szükségszerűen nehézkessé tette a választási rendszert, és a választás lebonyolításának irányítóit rendkívüli befolyáshoz juttatta.
Az első világháború előtt a virilis városatyák legnagyobb, s egyre
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
