Senki nem vitathatja, hogy a 16. század legvégétől kezdődő és a 20. század közepéig tartó, modern gyarmatosításban a briteknek kiemelkedő és különleges szerepük volt.
A mai világ tehát nem érthető a történelem legfontosabb, legmeghatározóbb gyarmatbirodalmának megismerése nélkül. Ugyan nem Anglia nyitotta meg a felfedezések történetét, de – 1707-től Nagy-Britannia néven – a gyarmatosítás történetének leghatalmasabb szereplőjévé vált.
A brit gyarmatosítás központi tényezője maga a birodalom volt, amely biztosította a különleges brit szerepet a gyarmatok, a protektorátusok, a domíniumok, a mandátumterületek és minden más elnevezésű függő terület fölött.
A brit gyarmati struktúra jellemző vonása volt, hogy független vagy többé-kevésbé független kereskedők, kereskedelmi társaságok, meglehetősen nagy önállósággal rendelkező telepesek vagy alig ellenőrizhető kalózok, vallási csoportok és szervezetek igen nagy mozgásszabadsággal és lehetőségekkel rendelkeztek, s ezen intézmények és szervezetek bonyolult és gyakran ellentmondásos viszonyban álltak az uralkodóházzal és az állami intézményekkel. A brit állam szigorú törvényekkel igyekezett az állami akaratot és érdekeket biztosítani. Ebből a szempontból figyelemre méltó a 1651-es Navigation Act, amely szabályozni törekedett a kapcsolatokat London és a különböző gazdasági-kereskedelmi tényezők között.
Angol turista Kairóban, 1880A Brit Birodalom és így a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
