Boszorkányperek Sopronban

A Mo­hács előt­ti idők­ből or­szá­go­san 12, do­ku­men­tu­mok­kal alá­tá­masz­tott bo­szor­kány­pert is­merünk, eb­ből kettő a sop­ro­ni vá­ro­si bí­ró­ság előtt zajlott le. Első­ként egy job­bágy­asszonyt vádoltak meg 1429-ben, majd pedig Hun­ger György meggye­si job­bá­gyot 1502-ben, aki az­zal fe­nye­ge­tő­zött, hogy fel­gyújt­ja fa­lu­ját, és a vi­rág­zó sző­lők­re – ga­ra­bon­ciás, idő­va­rázs­ló mód­já­ra – jég­e­sőt küld. Meg­gon­do­lat­lan sza­vaiért örö­kös szám­ki­ve­tés­re ítél­ték. En­nél je­len­tő­sebb és hossza­dal­ma­sabb bo­szor­kány­pe­rek szín­he­lye volt Sop­ron az 1528–29-es években. 

1528. áp­ri­lis 23-án kelt az a val­lo­más, amely két bo­szor­kány­ság­gal vá­dolt asszony, Poschl Ta­más­né és Gus­man Pé­ter­né pe­ré­ben szü­le­tett Mó­ritz Pál vá­ros­bí­ró bí­ró­sá­ga előtt. Poschl Ta­más­né elis­mer­te, hogy va­rázs­lat­tal több em­bert be­teg­gé tett, és ezért a fel­buj­tók­tól ter­mé­szet­ben vagy pénz­ben fi­zet­sé­get ka­pott. Ál­ta­lá­ban bi­zo­nyos gyö­ke­re­ket, nö­vé­nye­ket vagy ép­pen ha­lott ál­la­to­kat ásott el az adott sze­mély há­zá­nak kü­szö­be alá vagy az ud­va­rá­ban, ami­től az meg­be­te­ge­dett. Ha bi­zo­nyos idő el­tel­té­vel kiás­ták a sze­ren­csét­len­sé­get ho­zó tár­gyat, az il­le­tő meg­gyó­gyult. Így tör­tént pél­dául Eber Já­nos ese­té­ben, aki­nek szom­széd­asszo­nya ren­del­te meg a bo­szor­kány­nál a va­rázs­la­tot, el­len­sé­ges vi­szo­nyuk­ra