Bortermelésünk a polgári átalakulás korában

Magyarország szőlő- és bortermelése nemcsak a középkor és a kora újkor századaiban, de a 19. században, a polgári átalakulás időszakában is jelentős volt. Hazánkat Franciaország, Itália, Spanyolország és Portugália mellett a legfontosabb európai bortermelő országok között tartotta nyilván a közvélemény. Talán mi magunk kissé túl is becsültük bortermelésünk szerepét az európai országok között. A pontos statisztikai felméréseket megelőző évtizedekben a valóságosnál nagyobbnak véltük a hazai szőlőterületet. 1790 és 1851 között olyan adatokat is ismerünk, amelyek Magyarország és Erdély szőlőültetvényeit több mint 1,4 millió kat. holdnak tartották, de a legalacsonyabb becslés is meghaladta a 900 ezer holdat.

E vélekedésekkel szemben az 1858. évi kataszteri felmérés alig több mint 600 ezer kat. hold szőlőt talált Magyarországon, Erdélyben, Horvátországban és a Határőrvidéken. Talán mondanunk sem kell, hogy a későbbi adatok a kataszteri felvétel adatait erősítik meg, mert 1867-ben csak 574 ezer, a