A Hegyalja tájnév a 16. században kezd elterjedni, majd egyre inkább meghonosodik a Tokaj-Hegyalja megnevezés, mintegy megkülönböztetésül a Kárpát-medence más „hegyalja” nevet viselő tájaitól. Annál is inkább, mert Pozsony-Hegyalja (vagy Hegyalatt), Arad-Hegyalja, az Erdélyi-Hegyalja (Nagyenyed és Gyulafehérvár vidéke) szintén nevezetes bortermő helyeknek számítottak már a középkor óta. Tokaj-Hegyalja borait már a 16. század második felétől összefoglaló néven „tokajiként” kezdték emlegetni, s ez az elnevezés terjedt el aztán és maradt meg napjainkig világszerte.
Tokaj fekvése különleges tiszteletet parancsoló: a vulkanikus eredetű tokaji Nagy-hegy (Nagy-Kopasz) 528 méterig emelkedő, hatalmas tömbje monumentálisan magasodik a környező sík vidék fölé. Az északi irányban húzódó hegyvonulattól elkülönül. Találóan fogalmazta meg útirajzában Petőfi Sándor: úgy áll, „mint vezér a seregek előtt”. Több mint hét évszázaddal ezelőtt Anonymus is leírta regényes gesztájában, hogy micsoda egyedülálló kilátóhely a tokaji hegy (ő tarcali hegynek nevezte). Egészen bizonyos, hogy ennek az „őrhelynek” a különleges értékét már honfoglalóink is értékelhették. (Ezek után már csupán azt nem érti a mai kor embere, hogy miért nem épült mindmáig kilátó erre a különleges, idegenforgalmi szempontból semmi mással össze nem vethető magaslatra.)
APróbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
