Bocskai és a kolozsvári hóstátiak

Bocs­kai István is Ko­lozs­vár nagy szü­lött­ei közé tartozik. A ké­sőb­bi fe­je­de­lem 1557. ja­nuár 1-jei ko­lozs­vá­ri szü­le­té­sé­ről a kas­sai fő­bí­ró-köl­tő, Bo­ca­ti­us Já­nos úgy em­lé­ke­zik meg, hogy az ese­mény he­lye a Má­tyás ki­rály szü­lő­há­zá­val átel­len­ben le­vő ház volt. Bo­ca­ti­us ál­lí­tá­sát megerő­sí­ti Se­ges­vá­ri Bá­lint, aki tör­té­ne­ti fel­jegy­zé­sei­ben 1606-ban ezt ír­ja: „25 Oc­to­bris. Csi­nál­ták fel az Bocs­kai uram cí­me­rét az Ep­pel Já­nos há­za fa­lá­ra.” Ez az a ház, amely az adó­köny­vek ta­nú­sá­ga sze­rint Bocs­kai Ist­ván szü­le­té­se­kor Je­ro­ni­mus Ep­pel szász polgár óvá­ri há­za volt, és en­nek le­he­tett örö­kö­se az em­lí­tett Ep­pel Já­nos. Is­mert­sé­gét il­le­tően a szü­lő­ház nem ál­lott a ko­lozs­vá­ri ne­ve­ze­tes­sé­gek élén, ami el­ső­sor­ban an­nak tu­laj­do­nít­ha­tó, hogy Má­tyás ki­rály szü­lő­há­zá­nak szom­széd­sá­gá­ban áll. Annál erőteljesebben maradt fenn vi­szont egy legenda Kolozsvár hóstáti negyedének lakosairól.