rubicon

Bíróságok a késő kádári években

17 perc olvasás

Köztudott, hogy a társadalom kisebb-nagyobb alrendszereiben bekövetkezett változások periodizációja és a társadalmi-politikai változások szakaszhatárai nem fel­tétlenül esnek egybe. Ez még egy olyan „politikafüggő” intézmény esetében is igaz, mint amilyen a Kádár-korszak bírósági szervezete. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a jelentős politikai for­dulatok ellenére érintetlenek maradhatnának az intézmény belső viszonyai. Mint általában, itt is a mérték a lényeg.

 

A klasszikus sztálinista állam- és jogtudomány előszeretettel hivatkozott Marxra, aki „bebizonyította”, hogy az államhatalmi ágak megosztásának tétele „gyökerében tudománytalan”. Rámutatott ugyanis arra, hogy az államhatalmi ágak megosztása ténylegesen sohasem valósulhat meg, lényegében nem egyéb, mint az állami mechanizmusban megvalósuló közönséges munkamegosztás, amely ugyanúgy, mint a többi „örök, szent és megváltozhatatlan burzsoá alapelv” csak az adott viszonyoknak megfelelően nyer alkalmazást, és ez a tétel tulajdonképpen az állami szervek hatáskörében meglévő különbségeknek „teljesen önkényes és tudománytalan elvi alapokra helyezése”. A marxizmus–leninizmus fényében tehát – amint Beér János korabeli

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.