A bírósági épület fogalma és léte szorosan összekapcsolódik az igazságszolgáltatás szervezetével, a róluk alkotott képünk pedig csaknem másfél évszázada formálódik. Ezért ha a bíróságokra gondolunk, akkor – mind szervezeti, mind építészeti értelemben – ma is tradicionális tartalmak jelennek meg előttünk, holott napjaink Magyarországa folyamatosan törekszik modernizálni igazságszolgáltatását, s ez igazságügyi épületeink körében is látványosan megjelenik. Mindemellett e hagyományokkal átitatott kép hátterét a Monarchia korának – mondhatni – tömeges igazságügyi építkezései adják, valamint az, hogy az ekkor létesített épületek jelentős részben ma is eredeti funkciójukat őrzik.
A magyarországi bíráskodás – hasonlóan Európa más államaihoz – csak a 19. század második felében „érdemelt ki” saját épületet. Ez az igazságszolgáltatási szervezet fejlődésével áll összefüggésben: az államhatalmi ágakat el kell választani egymástól, s biztosítani kell független működésüket. Ahol ez megvalósult, ott a bíróságokat fokozatosan számukra emelt épületekben helyezték el.
Magyarországon a bíráskodás joga évszázadokon keresztül a királyi és a rendi szerveket illette meg, s ebből következően a törvénykezés helyszíne egybeesett e szervek működésének helyével. Így az uralkodó udvarában, a vármegyeházán, a városházán vagy éppen a földesúr kúriájában egyaránt lefolyhattak eljárások, csakúgy, mint az egyházi épületekben. A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
