Az 1848-as áprilisi törvények új alapokra helyezték az állami hatalom mindhárom ágát. A törvényhozás területén népképviseleti rendszert alakítottak ki, a végrehajtó hatalom középpontjába a felelős minisztériumot állították.
Az utolsó rendi országgyűlés e két hatalmi szférában olyan sikeres volt, hogy az ekkor kialakított állami intézmények meghatározó jellegzetességeiket 1949-ig megtartották.
A nagy változások időszakában egyedül az igazságszolgáltatás átfogó reformja maradt el. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy 1848–1849-ben miért késett a törvénykezés rendszerének polgári átalakítása, továbbá hogy a tárgybeli részrendelkezések milyen külső körülmények hatására születtek, mennyiben változtatták meg a korábbi rendi bírósági szervezetet és jogszolgáltatási gyakorlatot.
Az 1848–1849-es hazai bírósági szervezeti reformok korhoz kötöttek voltak, történetüket három szakaszra oszthatjuk. Az első időszak (jogi forradalom) az áprilisi törvények elfogadásától azok életbe léptetéséig tartott. A második – lényegében rendkívüli állapotot jelentő – periódus az ítélkezés területén is a szervezett önvédelem időszaka volt. A bírósági szervezet harmadik történeti szakaszát a Szemere-kormány megalakulásától a szabadságharc bukásáig számíthatjuk.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
