rubicon

Bírósági szervezet és ítélkezés 1848–1849-ben Magyarországon

13 perc olvasás

Az 1848-as áprilisi törvények új alapokra helyezték az állami hatalom mindhárom ágát. A törvényhozás területén népképviseleti rendszert alakítottak ki, a végrehajtó hatalom középpontjába a felelős minisztériumot állították. 

 Az utolsó rendi országgyűlés e két hatalmi szférában olyan sikeres volt, hogy az ekkor kialakított állami intézmények meghatározó jellegzetességeiket 1949-ig megtartották. 

A nagy változások időszakában egyedül az igazságszolgáltatás átfogó reformja maradt el. Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy 1848–1849-ben miért késett a törvénykezés rendszerének polgári átalakítása, továbbá hogy a tárgybeli részrendelkezések milyen külső körülmények hatására születtek, mennyiben változtatták meg a korábbi rendi bírósági szervezetet és jogszolgáltatási gyakorlatot.

Az 1848–1849-es hazai bírósági szervezeti reformok korhoz kötöttek voltak, történetüket há­rom szakaszra oszthatjuk. Az első időszak (jogi forradalom) az áprilisi törvények elfogadásától azok életbe léptetéséig tartott. A második – lényegében rendkívüli állapotot jelentő – periódus az ítélkezés területén is a szervezett önvédelem

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.