Bethlen István erdélyisége

Ra­vasz Lász­ló du­na­mel­lé­ki re­for­má­tus püs­pök 1934 ok­tó­be­ré­ben ér­te­ke­zett Beth­len er­dé­lyi­sé­gé­ről a Ma­gyar Szem­le ha­sáb­jain. Ő sem ju­tott eb­ben mesz­szi­re, sum­má­za­ta in­kább szkep­ti­ku­san hang­zik: „Volt ab­ban va­la­mi alig el­hor­doz­ha­tó tra­gi­kum, hogy a le­ger­dé­lyibb lel­kű po­li­ti­kus le­gyen az Er­dély nél­kü­li or­szág gaz­dá­ja, s olyan po­li­ti­kát csi­nál­jon, mint­ha nem is vol­na Er­dély.” 

Má­sik ol­dal­ról a Beth­len­nel szem­ben igen kri­ti­kus és csak rit­kán meg­eny­hü­lő újságíró, Zsolt Bé­la is Beth­len egyik alap­ve­tő tu­laj­don­sá­gá­nak lát­ta er­dé­lyi­sé­gét. A po­li­ti­kus naiv ra­vasz­sá­ga, egyen­­sú­lyi po­li­ti­ká­ra tö­rek­vé­se (ért­ve ezalatt a pol­gá­ri, a mun­kás- és a pa­rasz­ti ré­te­gek kép­vi­se­le­té­nek