A felvilágosodás századában több ezer magyar katona távozott Franciaországba, hogy az ott alapított huszárezredekben szolgáljon. De vajon milyen okok vezettek a magyar katonák ilyen arányú kivándorlásához? Ezek a háborúban edződött, tapasztalt katonák igen keresettekké váltak a nyugat-európai zsoldospiacon.
A 18. századi harcászati szakirodalom előszeretettel ajánlotta a magyar lovasok alkalmazását az olyan kisháborús műveletekben, mint például a portyázás, felderítés, cselvetés. A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok az összes fontos csatát elveszítették, ugyanakkor a portyázó és kisháborús hadműveleteikkel hosszú évekig sikeresen ellenálltak a jobban felszerelt és fegyelmezettebb császári hadaknak.
A bujdosóvá lett kurucok egy része a francia huszárezredek tisztikarába is bejutott. A legismertebb közülük székesi gróf Bercsényi Miklós fia, László volt, aki később a Franciaország marsallja címet is elnyerte. A magyar származás a katonai teljesítmény egyik garanciájává vált, és a huszárság megjelent a kor összes fontosabb haderejében. Valamennyi európai nemzet közül talán a francia ragaszkodik a legjobban a huszársághoz fűződő hagyományokhoz, az egyetlen nemzetközi huszármúzeum is éppen ebben az országban, Tarbes városában található.
A
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
