rubicon

Bécs és Budapest

A két székesfőváros párhuzamos fejlődése a Monarchiában
20 perc olvasás

Magyarországra a történelmi határain kívül eső városok közül nemcsak politikai és gazdasági, de kulturális értelemben is Bécs gyakorolta a legnagyobb hatást. A Habsburgok uralta területeken pedig Buda, később Pest, majd az e két város és Óbuda összevonásával 150 esztendeje egyesített Budapest volt messze a legismertebb magyarországi település.

A több mint ezeregyszáz esztendőre visszatekintő magyar–osztrák kapcsolatokat különös házasságként is jellemezhetjük. Olyan frigyként, amely az ifjúkori kötelékek (történelmi szempontból a honfoglalástól Mohácsig terjedő időszak) után, 1526-ban köttetett, 1918-ig civakodással és kiegyezésekkel volt teli, majd 1918-ban válással végződött. Egymás elhagyása azonban nem a két fél akaratából történt, sokkal inkább a férjet és a feleséget sem kedvelő rosszindulatú ismerősök fenyegetőző fellépésének eredménye volt.

A kapcsolatrendszer alapjai

E bonyolult viszonyrendszer a szeretet és a gyűlölködés küzdelmeként (főleg a 17. század és az 1848 végétől az 1860-as évek elejéig tartó szakasz) vagy éppen a kölcsönös érdekek felismerésén alapuló együttélésként (leginkább az 1711–1820-as évek első fele, illetve az 1867–1918 közötti időszak) is leírható. A kötődések azonban mindig erősebbnek bizonyultak a szakítással fenyegető szándékoknál. 1526-től 1918-ig, a modern Európa kialakulásának korában olyan bonyolult egységet alkotott ez az államközösség – ahogy az Osztrák–Magyar Monarchia jelmondata kifejezte: „elszakíthatatlanul és elválaszthatatlanul” („indivisibiliter ac inseparabiliter”) –, amely a mai európai berendezkedés egyik mintájául szolgált. A két államfél viszonya pedig a két főváros kapcsolatrendszerén alapult.

A magyar

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.