A magyar közgondolkodásban mind a mai napig szilárdan tartja magát az a vélemény, hogy Báthori Istvánt katolikus hitén túlmenően nagyszerű tulajdonságai, például műveltsége, európai látásmódja, politikai érzékenysége, határozottsága stb. alapján választották királyuknak a lengyelek. Igen, csak a lengyelek, mert a litvánok tüntetőleg távol maradtak az 1575–1576. évi belpolitikai események döntő mozzanatától. Egyedülálló történet Báthori István lengyel trónra kerülése! Gondoljunk csak bele! A lengyel, litván főurakkal egyenrangúnak számító „Báthori vajda”, Miksa (császár) magyar király névleges (ex nomine) tisztviselője, III. Murád szultán adófizetője néhány hónap leforgása alatt Európa egyik legjelentősebb országának koronázott ura, a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság királya lett. Pedig Báthori Istvánnak semmi esélye nem volt a Piastok, Jagellók trónjára ülni. 1574 szeptembere és 1576 februárja között mégis a javára dőlt el ez a játszma. Nézzük, hogyan!
A dicsőséges Jagelló-dinasztia kihalása, 1572 után a hagyományos öröklési rendet a királyválasztásos rendszer váltotta fel. Ennek az új szisztémának az elfogadásában fontos szerepet játszott a lengyel–litván perszonáluniót felváltó lublini reálunió. Az 1569. július 1-jén megszületett különleges államalakulat, a Lengyel–Litván Nemesi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
