rubicon

Báthori István

A lengyel–litván nemesi köztársaság királya, 1576–1586
19 perc olvasás

A magyar közgondolkodásban mind a mai napig szilárdan tartja magát az a vélemény, hogy Báthori Istvánt katolikus hitén túlmenően nagyszerű tulajdonságai, például műveltsége, európai látásmódja, politikai érzékenysége, határozottsága stb. alapján választották királyuknak a lengyelek. Igen, csak a lengyelek, mert a litvánok tüntetőleg távol maradtak az 1575–1576. évi belpolitikai események döntő mozzanatától. Egyedülálló történet Báthori István lengyel trónra kerülése! Gondoljunk csak bele! A lengyel, litván főurakkal egyenrangúnak számító „Báthori vajda”, Miksa (császár) magyar király névleges (ex nomine) tisztviselője, III. Murád szultán adófizetője néhány hónap leforgása alatt Európa egyik legjelentősebb országának koronázott ura, a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság királya lett.  Pedig Báthori Istvánnak semmi esélye nem volt a Piastok, Jagellók trónjára ülni.  1574 szeptembere és 1576 februárja között mégis a javára dőlt el ez a játszma. Nézzük, hogyan!

A dicsőséges Jagelló-dinasztia kihalása, 1572 után a hagyományos öröklési rendet a királyválasztásos rendszer váltotta fel. Ennek az új szisztémának az elfogadásában fontos szerepet játszott a lengyel–litván perszonáluniót felváltó lublini reálunió. Az 1569. július 1-jén megszületett különleges államalakulat, a Lengyel–Litván Nemesi

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.