rubicon

Barna forradalom

Nemzetiszocializmus német földön
17 perc olvasás

A „nemzetiszocializmus” kifejezést először 1904-ben az osztrák Szudéta-vidék Német Munkáspártja használta, hogy nemzeti egyesüléssel és regionális autonómiával körvonalazza célját: az Osztrák–Magyar Monarchia leváltását. 1918. május 5-én a párt nevet változtatott: a Német Nem­zetiszocialista Munkáspárt (DNSAP) programját Rudolf Jung képviselő fogalmazta meg Nemzeti szocializmus címmel. Az 1919-ben alakult Német Munkáspárt (DAP) pedig 1920-ban felvette az NSDAP nevet. 

A német nyelvű térségben a „nemzeti szocializmus” a munkásmozgalom marxista sugallatú nemzetközi szocializmusa ellen irányult. 

A „nemzetiszocialista” el­nevezésű új pártok ideoló­giájukban elhatárolódtak a szociáldemokrácia inter­nacionalizmusától és a régebbi pártok konzervatív nacionalizmusától, s programjukat jobb alternatíva­­ként kínálták választói csoport­jaiknak (a munkásoknak és a középrétegnek). 

Előzmények

1896-ban Friedrich Naumann evangélikus lelkész és publicista politikai pártként megalakította a Nemzetiszociális Egyesületet. Az egyesület támogatta a birodalmi kormány imperialista gyarmati és haditengerészeti politikáját. A gyarmatok megszerzése a jólétet növelné – vélekedtek –, ezzel hozzájárulna a nemzet egyesítéséhez, és II. Vilmos császárnak „mérsékelt demokratizálódást” tenne lehetővé.

Az egyesület 1897-ben elfogadta a Nemzetiszociális katekizmust. Naumann hívei meg voltak győződve arról, hogy „a nemzeti és a szociális összetartozik”. 1900-ban

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.