Az úttörők

A nő­jo­gi tö­rek­vé­sek hosszú ha­gyo­mány­ra te­kin­te­nek vissza ha­zánk­ban. A 19. szá­zad tár­sa­dal­mi moz­gá­sai Ma­gyaror­szág­ra is el­ju­tot­tak, szá­mos nő és fér­fi állt ki tet­tel, szó­val, írás­sal a két nem egyen­jo­gú­sá­ga mel­lett. 1904-ben 200 női és 50 fér­fi tag­gal Fe­mi­nis­ta Egye­sü­let ala­kult, s a szer­ve­zet lét­szá­ma év­ről év­re ex­po­nen­ciá­li­san nö­ve­ke­dett. Ez a tör­té­ne­lem azon­ban hosszú idő­re lát­ha­tat­lan­ná vált: az ál­lam­szo­cia­liz­mus a ci­vil szer­ve­ző­dé­sek he­lyett köz­pon­ti­lag, szov­jet min­tá­ra kí­ván­ta eman­ci­pál­ni a nő­ket, fe­le­dés­re ítél­ve az ad­dig tör­tén­te­ket. A nap­jaink­ban zaj­ló kortárs nő­tör­té­ne­ti ku­ta­tá­sok azon­ban új­ra lát­ha­tó­vá tet­ték az el­fe­le­dett sor­so­kat. Az aláb­biak­ban rö­vid vá­lo­ga­tást te­szünk köz­zé az út­tö­rő nők élet­raj­zá­ból.