rubicon

Az úriszék

Egy rossz hírű bíráskodási intézmény a feudalizmus korából
12 perc olvasás

Az úriszék elsősorban a földesúri jogszolgáltatást biztosító intézmény volt a birtokain élő népesség fölött. Létrejöttének gyökerei a középkorra nyúlnak vissza, de hazai virágkorát a jogtörténész szerzők (Eckhart Ferenc, Varga Endre, Degré Alajos) a 16–17. századra teszik. Egy olyan időszakra, amelyben az eddigi narratívák szerint a nagybirtokosok feltétlen urai voltak jobbágyaiknak. Ezt a tényt támasztja alá az 1618:33. törvénycikk is, amely előírja, hogy a megyei és katonai hatóságok ne akadályozzák a földesúri bíráskodást. 

 

Az úriszék iránt a kormányzat a 18. század közepétől mutatott komolyabb érdeklődést, ami szorosan összefüggött a felvilágosult abszolutizmus adóalap- és jobbágyvédő politikájával. Az úriszékek kontrolljának jelentős állomása volt a központi kormányzati szervek 18. századi kiépülése, elsősorban a Magyar Királyi Helytartótanács felállítása (1723), amely a rabtabellák felküldetése és átvizsgálása révén is felügyeletet látott el mind a megyék, mind az uradalmak bíráskodási tevékenysége fölött. De a kontrollfunkciók ellátását az a tény is segítette, hogy az úrbéri pereket a törvény a megyék felügyelete alá

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.