Az új nő a két világháború között

Az 1945 előt­ti kor­szak kö­zép­osz­tá­lyá­ról és ben­ne a nő hely­ze­té­ről sok­szor meg­le­he­tő­sen sta­ti­kus kép­pel ta­lál­ko­zunk a tör­té­ne­ti iro­da­lom­ban. Pe­dig va­ló­já­ban a 20. szá­zad el­ső fe­lé­ben a kö­zép­osz­tály gyors vál­to­zá­so­kon ment ke­resz­tül Ma­gyaror­szá­gon, s a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti idő­szak kü­lö­nö­sen moz­gal­mas kor­szak volt a kö­zép­osz­tály­ba tar­to­zó nők tár­sa­dal­mi hely­ze­té­nek átala­ku­lá­sá­ban. A szá­zad­for­du­lón a kö­zép­osz­tá­lybeli – vagy ha úgy tet­szik, pol­gá­ri – nő élet­mód­esz­mé­nye az el­tar­tott, a csak a ma­gán­szfé­rá­ban, csa­lá­di kör­ben ak­tív nő volt, aki csa­lád­já­nak ér­zel­mi cent­ru­ma, s aki­nek is­ko­láz­ta­tá­sa sem fe­lel meg ahhoz, hogy a nyil­vá­nos­ság­ban vagy bár­mely szak­má­ban helyt­áll­jon. Sőt, ház­tar­tá­son kí­vü­li pénz­ke­re­ső te­vé­keny­sé­ge va­ló­já­ban ki­zár­ta a kö­zép­osz­tá­lybeli vagy pol­gá­ri tár­sa­ság kö­ré­ből a nőt. 

Az 1930-as, 1940-es évek for­du­ló­já­ra eh­hez ké­pest na­gyot for­dult a vi­lág, mind több nő igé­nyel­te és ér­te is el a közéle­ti, ér­tel­mi­sé­gi sze­rep­vál­la­lás vagy ép­pen csak a ke­nyér­ke­re­set le­he­tő­sé­gét. 

Ez a fo­lya­mat per­sze el­len­reak­ció­kat is ki­vál­tott, nemcsak pub­li­cisz­ti­kai szin­ten, ha­nem so­kan po­li­ti­kai in­téz­ke­dé­se­ket is sür­get­tek a nők nyil­vá­nos te­re­ken va­ló ön­ál­ló meg­je­le­né­sé­nek megaka­dá­lyo­zá­sá­ra.