rubicon

Az oszmán nők a 19. századi angol utazónők szemével

7 perc olvasás

Az oszmán nő témája hosszú évszázadokig foglalkoztatta a nyugati olvasókat. A fátyolviselés, a háremben való elzártság és a többnejűség – amely még ma is nagy figyelmet kap – sok európait arra sarkallt, hogy nem törődve a közlekedés kényelmetlenségeivel és nehézségeivel, elutazzon az Oszmán Birodalomba, s első kézből tájékozódjon ezekről a dolgokról. Így a viktoriánus korban már igen jelentős volt azon nők száma, akik saját tapasztalataikról számolhattak be. Részletesen leírták, mit láttak és hallottak a muszlim országokban tett látogatásaik során, aprólékosan megvizsgálták az embe­reket, helyeket, eseményeket, szokásokat, tájakat. A régi muszlim világ nyugati szemtanúi színes és megbízható, bár nem teljes képet festettek a nők életéről az Oszmán Birodalomban.

Az oszmán emberek ragaszkodtak a magánélet szentségéhez, s nehezen nyíltak meg idegeneknek. A muszlim nők elzártan éltek a háremekben, melyek szinte szent helyeknek tűntek, és csak közvetlen vérrokonaikkal – bátyjaikkal, férjeik és apósaik bátyjaival és apjaival – álltak kapcsolatban. Mivel külföldi férfi sohasem juthatott be egy hárembe, nem írhatta le az ott élő nők életét sem. Arra kellett támaszkodnia, amit más forrásokban olvasott vagy hallott, illetve a saját fantáziájára. Még a külföldi nőket is csak különleges esetekben engedték be a háremekbe. Rendkívül jó diplomáciai kapcsolatokkal kellett rendelkezniük ahhoz, hogy meglátogathassák az oszmán előkelők

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.