Buda az északnyugati oszmán végvidék legjelentősebb centruma volt, a 17. században a budai pasák nem csupán saját tartományukat irányították innen, hanem Boszniától Temesvárig még jó néhányat. Ennek megfelelően Buda és a vele szorosan – minden korábbinál szorosabban – összetartozó Pest a végvidék legjelentősebb városegyüttesévé fejlődött, hozzájuk hasonlók csak messze, az Oszmán Birodalom belső területein alakultak ki.
A vezető szerep a hódítások első pillanatától egyértelmű volt, azonban a városnak mint társadalmi egységnek és mint épített környezetnek fel kellett ehhez nőnie. Bár gyakran úgy gondolkodunk a török Budáról, mintha az 1541-ben egy csapásra keleties külsőt öltött volna, ez a valóságban korántsem volt így. A fejünkben élő képet a visszafoglaló háborúk korának látképei határozzák meg, azokon azonban egy százötven éves fejlődés eredménye látható. A következőkben azt tekintjük át, hogy a magyar királyi székhelyből hogyan alakult ki az oszmán szemmel nézve gyönyörű ‒ a mi fogalmaink szerint „keleties” ‒ tartományi központ.
Buda mindvégig a frontvonal közelében maradt, kisebb-nagyobb keresztény támadások tulajdonképpen bármikor elérhették. Az oszmánok ugyan igyekeztek védőövezetet kialakítani körülötte, de az a tény, hogy Komárom magyar kézen maradt, állandó
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
