rubicon

Az orosz birodalomság

A metropólia és a kolóniák
16 perc olvasás

Minden birodalmi struktúra jellemzése során jó kiindulópont lehet a birodalmi központ (metropólia) és a kolóniák közötti viszonyrendszer leírása. Az alábbiakban az orosz birodalmiság is ennek jegyében kerül áttekintésre. Az orosz birodalom magja a 14. századtól lassan kiemelkedő moszkvai állam, amely sorra legyőzte és bekebelezte a középkori Rusz más fejedelemségeit. A 16. századtól már cársággá emelkedő Moszkóvia gyorsan meghódította a Volga–Urál-vidéket és Szibériát,, majd átmeneti összeomlás után, a 17. század köze­pétől nyugati irányban is sikeresen terjeszkedett. A 18. században megszerezte – immáron Orosz Birodalom néven – a Baltikumot, Lengyelország jelentős részét, a Fekete-tenger északi partvidékét, az Észak-Kaukázust. A 19. században a Dél-Kaukázusban, Besszarábiában, Közép-Ázsiában folytatódott az expanzió. Az 1917-es forradalom után Szovjetunió néven föderális államként szerveződött újjá a soron következő újabb összeomlásig.  A klasszikusként elképzelt, a gyarmatokat kiszipolyozó birodalmi modell helyett ebben a sajátos viszonyrendszerben nemcsak a metropólia határozza meg a kolóniák sorsát, hanem ez fordítva is érvényes, s e bonyolult, sokrétű kölcsönhatás szabja meg az időnként terjeszkedő, majd összehúzódó orosz birodalmiság ritmusát.

Eurázsia

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.