Vajon mennyire tipikus a kora újkori Magyarországon, hogy új famíliák kerülnek be az arisztokrata családok közé? És mi teszi lehetővé „homo novusok”, új emberek feltűnését az országos és udvari méltóságot betöltő zászlósurak között? Képesek-e az új arisztokraták gyökeret verni a régi, nagy múltú családok között?
Magyarországon a társadalom felsőbb rétegeiben végbement változásokra az hívta fel a figyelmet, hogy a 16. és a 17. században néhány olyan személyiség emelkedett a politikai és társadalmi elitbe, akinek nemcsak az ősei, de még az apja sem jutott jelentős pozícióba. Az 1554-ben nádorrá választott Nádasdy Tamás apja a várkapitányi tisztnél többre nem vitte. Illésházy István és Esterházy Miklós egyszerű alispánok fiai voltak, mégis Illésházyt 1608-ban, Esterházyt pedig 1625-ben az ország nádorává választották. Mellettük Thököly Sebestyént említhetjük még, aki
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.