Az NSZK pártjai

A né­met párt­rend­szer tör­té­ne­ti fej­lő­dé­sé­ben a par­la­men­ti de­mok­rá­cia funk­cio­ná­lis kö­ve­tel­mé­nyei hiá­nyo­san va­ló­sul­tak meg. A né­met pár­tok a 19. szá­zad má­so­dik fe­lé­ben mo­nar­chis­ta rend­szer­ben ala­kul­tak meg, amely csak kor­lá­to­zott po­li­ti­kai be­fo­lyást en­ge­dé­lye­zett szá­muk­ra. A né­met pár­tok 1918-ig nem vet­tek részt a kor­mány­zás­ban, ha­nem erős ideo­ló­giai töl­té­sű ér­dek-kép­vi­se­le­ti pár­tok ma­rad­tak. Nem haj­lot­tak a de­mok­ra­ti­kus komp­ro­misszu­mok mű­vé­sze­té­nek el­sa­já­tí­tá­sá­ra sem.

A wei­ma­ri köz­tár­sa­ság par­la­men­ti rend­sze­re a kép­vi­se­le­ti vá­lasz­tó­jog be­ve­ze­té­sé­vel sok po­li­ti­kai párt­tal mű­kö­dött, ame­lyek erős ideo­ló­giai el­len­té­teik és komp­ro­misszu­mok hí­ján al­kal­mat­la­nok vol­tak tar­tós koa­lí­ció lé­te­sí­té­sé­re. Ráadá­sul a wei­ma­ri köz­tár­sa­ság párt­rend­sze­ré­ben kez­det­től fog­va je­len volt a de­mok­ra­ti­kus rend­szer el­vi el­len­zé­ke. Az egy­sé­get nél­kü­lö­ző és egy­más­sal túl­sá­go­san bi­zal­mat­lan de­mok­ra­ti­kus pár­tok csak rit­kán al­kot­tak sta­bil par­la­men­ti kor­mányt. A de­mok­rá­cia­el­le­nes pár­tok pe­dig már tizen­egy év után mű­kö­dés­kép­te­len­né tet­ték a párt­de­mok­rá­ciát.

A wei­ma­ri köz­tár­sa­ság ta­pasz­ta­la­ta bi­zo­nyí­ta­ni lát­szott azt az ál­lí­tást, mi­sze­rint a po­li­ti­kai pár­tok kép­te­le­nek a kor­mány­zás­ra. A pár­tok ko­ráb­bi bí­rá­la­ta az el­ső né­met de­mok­rá­cia vál­sá­gos évei­ben új mu­ní­ciót ka­pott. A pár­tok az ál­lam­ban egye­sült nem­zet megosz­tói­nak tűn­tek, olyan ér­dek­szer­ve­ze­tek­nek, ame­lyek nem az egész bol­do­gu­lá­sát tart­ják szem előtt. Hit­ler győ­zel­me a wei­ma­ri köz­tár­sa­ság fe­lett ezért nem va­la­mely klasszi­kus ér­te­lem­ben vett párt mű­ve volt, ha­nem a nem­zet egy­sé­gé­nek és ere­jé­nek hely­reál­lí­tá­sá­ra irá­nyu­ló