Az ifjú vadász

Cso­dás fo­tog­rá­fiák őr­zik a 20. szá­zad ele­je nagy va­dá­sza­tai­nak em­lé­két. Pom­pás te­rí­té­kek mö­gött áll­nak a mo­soly­gó, a fény­ké­pész ka­me­rá­já­ba né­ző va­dá­szok. Ki­tű­nő ké­pek mu­tat­ják meg ne­künk a fal­ka­va­dá­sza­tok csa­ho­ló ko­póit. Az itt lát­ha­tó fel­vé­te­lek sze­ré­nyen hú­zód­nak meg az előb­biek mel­lett, ám an­nál ér­de­ke­seb­bek, hi­szen az egyik leg­na­gyobb ma­gyar va­dász, va­dá­sza­ti sza­kí­ró, va­dis­me­rő és sze­re­tő em­ber, Szé­che­nyi Zsig­mond gróf gyer­mek­ko­rá­ban ké­szült ama­tőr ké­pek. Kö­zel há­rom­száz, nagy­já­ból le­ve­le­ző­lap nagy­sá­gú üve­gne­ga­tí­vot őriz 1986 óta a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­zeum Tör­té­ne­ti Fény­kép­tá­ra, ame­lye­ket Cza­kó Fe­renc há­zi­ta­ní­tó ké­szí­tett nagy­já­ból 1907–1914 kö­zött, aki fia­tal­em­ber­ként a kor­szak új kedv­te­lé­sé­nek, a fény­ké­pe­zés­nek hó­dolt. A ta­nár úr a csa­lád­dal él­ve a min­den­na­pi va­dá­sza­to­kat örö­kí­tet­te meg, fegy­ver­ként „tü­ze­lés­re ké­szen tar­tott” fo­tó­ma­si­ná­ját hasz­nál­va. Fel­vé­te­lei sok­szor rosszul kom­po­nál­tak, né­ha kis­sé élet­le­nek, fel­te­he­tően a ma­ga ká­rán ta­nult fo­tog­ra­fál­ni, de ké­pei fon­tos do­ku­men­tu­mok.

Szé­chenyi Zsig­mond Cza­kó ta­nár úr­ról: Zsigmond a sárpentelei kastély udvarán íjjal céloz, 1909. május 8. 

„[…] sze­gény Cza­kó úr­ral – is­ten nyu­gosz­tal­ja – nyolc­évi sza­ka­dat­lan együtt­lét alatt sem si­ke­rült meg­ba­rát­koz­nom. […] Fél­szeg, su­ta fi­lisz­ter volt az is­ten­ad­ta, azon em­be­rek kö­zül va­ló, kik­nek a ka­la­pács kö­vet­ke­ze­te­sen a fe­jén ta­lál­ja a hü­velyk­uj­juk kör­mét. Sem­mi­fé­le sport, a va­dá­szat meg ép­pen­ség­gel nem ér­de­kel­te Cza­kó urat. Pe­dig mennyi­re igye­kez­tem va­dászt fa­rag­ni be­lő­le. […] egyéb­ként igen de­rék em­ber volt ám sze­gény Cza­kó úr! So­kat ve­sző­dött ve­lem, vizs­gáim­ra lel­ki­is­me­re­tes ala­pos­ság­gal fel­ké­szí­tett, no­ha eb­ben könnyű dol­ga – alig­ha le­he­tett. Ezért meg szé­pem­lé­kű, kö­zös lep­ke­gyűj­té­sün­kért őszin­te há­lá­val tar­to­zom ne­ki.”

„A ter­mé­szet Nagy Ti­tok­köny­vét