A huszadik század kezdetén a nemzetközi politika arculatát a terjeszkedő nacionalizmus határozta meg. Az etnikai határokon túli terjeszkedés mértékét, a lehetséges hódítás terjedelmét az ipari potenciál erőssége és a külpolitikai célok szolgálatába állított nacionalizmus hatékonysága szabta meg. A világ a hatalmas anyagi eszközökkel (ipari potenciállal) rendelkező és a kor követelményei szerint szervezett (nemzeti értelemben összekovácsolt) nagyhatalmakhoz igazodott. A földkerekség egészére kiterjedő aktivitáshoz képest a kezdeményező hatalmak köre szűk, földrajzi eloszlásuk pedig egyenetlen volt.
Európán kívül mindössze két olyan ország akadt, amely a határokon túli terjeszkedés feltételeivel rendelkezett: Japán és az Egyesült Államok. Az Egyesült Államok a világ ipari termelésében való egyharmados részesedésével egyenesen az első helyre került az ipari államok sorában. Az amerikai expanzió számára azonban – eltérően a japántól – korlátlan belső tér állt rendelkezésre. Az Egyesült Államok területe – amelyet egy évszázados terjeszkedéssel szerzett meg – csaknem akkora volt, mint egész Európa. Egy ekkora
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
