Az Európa-gondolat fejlődése a 19–20. században

14. szá­zad­tól kezd­ve szü­let­tek meg azok a mindin­kább esz­me­rend­szer­ré összeál­ló el­kép­ze­lé­sek, majd kon­cep­ciók, ame­lyek megala­poz­ták az utób­bi két év­szá­zad­ban ke­let­ke­zett, a kon­ti­nens egy­sé­gét cél­zó s ezért szük­ség­kép­pen há­bo­rú­el­le­nes ter­ve­ket. Mie­lőtt azon­ban is­mer­tet­nénk ez utób­biak kö­zül a leg­je­len­tő­seb­be­ket, in­do­kolt­nak tű­nik szám­ba ven­ni az Euró­pa-fo­ga­lom ér­tel­me­zé­sé­vel kap­cso­la­tos kér­dé­se­ket.

A kiin­du­ló­pont nem le­het más, mint a föld­raj­zi té­nye­zők összes­sé­ge, en­nél­fog­va a föld­raj­zi meg­kö­ze­lí­tés min­den érin­tett szer­ző­nél meg­ta­lál­ha­tó. Egyet­len pél­dát em­lí­tek, a J.-B. Du­ro­sel­le fran­cia tör­té­nész ál­tal szer­kesz­tett Eu­ró­pa né­pei­nek tör­té­ne­tét, amely­ben ez ol­vas­ha­tó: „Vol­ta­kép­pen olyan há­rom­szög, mely­nek mes­ter­sé­ge­sen meg­hú­zó­dott