Az esküdtszék a kiegyezéskor nem volt teljesen hagyományok nélküli a magyar jogban, mivel az 1848. évi XVIII. tc. – az első sajtótörvény – már létrehozta a sajtóesküdtszékeket, amelyek szervezését és eljárását Deák Ferenc rendeletileg szabályozta is az év áprilisában. Azonban ez a jury akkor elméleti lehetőség volt csupán, hiszen a hamarosan kezdődő szabadságharc az esküdtszéki bíráskodást szinte teljességgel meghiúsította. Így az 1867-ben Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter által átvett forma tartalommal való megtöltése a dualizmus évtizedeire maradt. Kezdetben a sajtóperekben a volt kerületi táblák székhelyein alakult ún. vegyes bíróságok, majd később külön jogkörrel felruházott törvényszékek jártak el 1900-ig. A sajtóvétségi büntetőeljárás regulációja a korszak elején igazságügy-miniszteri rendeletekben történt, míg később a Bűnvádi perrendtartás és annak egyik végrehajtási törvénye szólt az esküdtszék előtti főtárgyalásról, illetve az esküdti szolgálat adminisztratív hátteréről.
A Magyar Országgyűlésben az 1867. március 12-én házhatározattá emelt igazságügy-miniszteri előterjesztésben jelent meg először az a gondolat, hogy – az 1848.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
