rubicon

Az esküdtbíráskodás Magyarországon

9 perc olvasás

Az esküdtszék a kiegyezéskor nem volt teljesen hagyományok nélküli a magyar jogban, mivel az 1848. évi XVIII. tc. – az első sajtótörvény – már létrehozta a sajtóesküdtszékeket, amelyek szervezését és eljárását Deák Ferenc rendeletileg szabályozta is az év áprilisában. Azonban ez a jury akkor elméleti lehetőség volt csupán, hiszen a hamarosan kezdődő szabadságharc az esküdtszéki bíráskodást szinte teljességgel meghiúsította. Így az 1867-ben Horvát Boldizsár igazságügy-miniszter által átvett forma tartalommal való megtöltése a dualizmus évtizedeire maradt. Kezdetben a sajtóperekben a volt kerületi táblák székhelyein alakult ún. vegyes bíróságok, majd később külön jogkörrel felruházott törvényszékek jártak el 1900-ig. A sajtóvétségi büntetőeljárás regulációja a korszak elején igazságügy-miniszteri rendeletekben történt, míg később a Bűnvádi perrendtartás és annak egyik végrehajtási törvénye szólt az esküdtszék előtti főtárgyalásról, illetve az esküdti szolgálat adminisztratív hátteréről.

A sajtóesküdtszék

A Magyar Országgyűlésben az 1867. március 12-én házhatározattá emelt igazságügy-miniszteri előterjesztésben jelent meg először az a gondolat, hogy – az 1848.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.