Ha az Erdélyi Fejedelemség történetéről olvasunk, sokszor áttekinthetetlen vagy zavaró lehet, hogy uralkodóit olykor vajdáknak, máskor fejedelmeknek nevezték. A 16. század közepén az oszmán birodalmi tisztségviselők esetenként az „Erdély királya” megnevezést használták, amikor az új állam uralkodóját említették. Úgy tűnhet, hogy maguk a fejedelmek is összezavarodtak, és nem tudták, miként is nevezzék meg magukat. De nem erről volt szó.
A fejedelmek többségében ügyesen taktikáztak saját címeik használatával, attól függően, hogy éppen a szultánnak vagy a császárnak akartak-e kedvében járni. A Porta és a bécsi császári-királyi udvar is alattvalójának tekintette Erdély urait, s ezt igyekeztek is kifejezésre juttatni az általuk a fejedelmeknek megadott titulusokban. Persze, amikor Erdély uralkodói erősebb helyzetbe kerültek, már nem voltak hajlandók vajdáknak vagy egyszerűen csak „úrnak” nevezni magukat, büszkén viselték az Erdély fejedelme és a székelyek ispánja címet.
A középkori Magyar Királyságban Erdély élén a vajdának nevezett, a királyi hatalmat képviselő tisztségviselő állt, akit az uralkodó bizalmi emberei köréből választott és nevezett ki (a waywoda bolgár-szláv eredetű szó, jelentése: vezér). Az erdélyi vajdaság az országnagyok sorában a harmadik-negyedik legrangosabb és legbefolyásosabb pozíció volt, így nem csoda, ha nagy megtiszteltetést és rangot
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
