Az első világháború

Nyil­ván­va­ló, hogy az el­ső vi­lág­há­bo­rú tö­rést jelent az eu­ró­pai tör­té­ne­lem­ben, de kor­szak­ha­tár-jel­le­gé­re vo­nat­ko­zóan már el­té­rő vé­le­mé­nyek lé­tez­nek a szak­iro­da­lom­ban és a szé­le­sebb tör­té­ne­ti dis­kur­zus­ban is. Ezek kö­zött há­rom fő meg­kö­ze­lí­tést kü­lön­böz­tet­he­tünk meg. Az el­ső sze­rint egy ko­ráb­bi, hosszabb idő­szak le­zá­rá­sát je­len­ti a há­bo­rú. Ez az ér­tel­me­zés do­mi­nált pél­dául a két vi­lág­há­bo­rú kö­zöt­ti fran­cia és brit tör­té­net­írás­ban. Nap­jaink­ban pe­dig van, aki így hasz­nál­ja a „hosszú 19. szá­zad” fo­gal­mát. A ma­gyar tör­té­né­szek ál­ta­lá­ban szin­tén az el­ső vi­lág­há­bo­rú vé­gét tart­ják a 20. szá­zad leg­fon­to­sabb kor­szak­ha­tá­rá­nak. 

Egy má­sik pe­ri­o­di­zá­ci­ós gya­kor­lat alap­ján a két vi­lág­há­bo­rú és a kö­zöt­tük lé­vő két év­ti­zed együtt al­kot egy kor­sza­kot, mely el­kü­lö­nül az 1914 előt­ti és 1945 utá­ni idő­szak­tól. Vé­gül egy to­váb­bi irány­zat az el­ső vi­lág­há­bo­rút egy hosszabb új kor­szak nyi­tá­nyá­nak tart­ja, mely az el­ter­jedt fel­fo­gás sze­rint 1991-ig, az eu­ró­pai kom­mu­nis­ta rend­sze­rek összeom­lá­sáig tart – ez a „rö­vid 20. szá­zad” kon­cep­ció­ja –, de van­nak, akik sze­rint ma is az el­ső vi­lág­há­bo­rú­val kez­dő­dött érá­ban élünk.