Eger város létrejöttét a 10. század végére tehetjük. A város benépesülésével párhuzamos volt határának kialakulása is, ezen belül feküdt a parasztok gazdasági tevékenységének színtere, megélhetésének forrása. Az egri szőlőtermesztés kezdete a 11. századra tehető. Ebben nagy szerepe lehetett az egri püspököknek is. IV. Béla király 1241. évi oklevele szerint első királyunk, Szent István az egri püspökségnek adományozta az egri völgy bortizedét.
Különösen nagy lendületet vett a szőlők telepítése a vallonok megjelenésével a városban és környékén, akik nagy valószínűséggel a tatárjárás után telepedtek itt le. Az idegenek meglétére utal a város Olasz utcája, valamint az Eger közelében lévő Tálya község. A vallonok honosították meg a szőlők francia művelési módját s a bor hordókban történő tárolását. A Bél-Háromkúton megtelepedett ciszterci szerzetesek már a 13. század második felétől Egerben szerezték be az ellátásukhoz szükséges bort.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
