Az égi szerelem

A 15. századi angol misztikus, Margery Kempe a következőket diktálta híres önéletírásában arról, hogy miket mondott neki “jegyese”, Krisztus, amikor “férfi képében” jött el hozzá:

“Lányom, ... amikor ágyadban vagy, merészen magadhoz vonhatsz, mint a te házas férjedet, mint a te drágalátos szerelmedet, mint a te édes fiadat, mert úgy kell szeretni engem, mint ahogy az anya szereti a fiát. És azt akarom, lányom, hogy úgy szeress engem, mint a jó feleség szereti a férjét. És ezért merészen lelked karjaiba vehetsz, és megcsókolhatod a számat, a kezemet, a lábamat...”

A történet már a Bibliánál kezdődik, az Énekek éneke misztériumánál. Azzal, hogy az ótestamentumi hagyomány a világirodalom egyik legszebb szerelmes énekét a szent könyvekbe emelte, a testi, fizikai szerelem érzelemvilágának allegorikus olvasata, spirituális megkettőzése mellett tette le a voksot. A hozzá fűződő keresztény magyarázatok hosszú sorából elsőként a korai teológia kiemelkedő és vitatott képviselőjének, az alexandriai Origenésznek (185–204) a kommentárját kell kiemelni. Az allegorikus Írásértelmezés úttörője Salamon és menyasszonya nászénekét a vőlegény Krisztus és a menyasszony Egyház, másfelől a szintén menyasszonynak tekintett hívő lélek frigyére, vagyis az ember Istennel