rubicon

Az atlanti rabszolga-kereskedelem

4 perc olvasás

Az atlanti rabszolga-kereskedelem felvirágzása előtt a rabszolgaság Afrikában nem volt elterjedtebb, mint más kontinenseken. Nem voltak olyan erős államalakulatok, amelyek jelentősebb rabszolgapiacokat működtettek volna és nagyszámú embert tarthattak volna tartósan rabszolgaságban. Az egyetlen kivételt ez alól Szudán és Afrika szarva jelentette, ahonnan hagyományosan rabszolgákat exportáltak a Közel-Keletre, évente akár tízezret is – főleg nőket. E korai periódus jellemzően muszlim rabszolga-kereskedelem, amelynek hatása Afrika társadalmaira korlátozódott. Európába jóval később indult meg az afrikai rabszolgák behozatala – Portugáliában 1444-ből van erre utaló forrás –, ez azonban jelentéktelen maradt. Amerika felfedezésével indult meg az atlanti kereskedelem, amelynek volumene a 17. század közepén érte utol a keleti kereskedelemét, s attól kezdve a 19. század közepéig meghatározó jelentőségű maradt. Az atlanti kereskedelem a kezdetektől eltekintve kizárólag Afrikából biztosította a rabszolga-utánpótlást.

A rabszolga-kereskedelem először a Benini-öböl mentén indult virágzásnak, majd ezután vált az Aranypart és a többi nyugat-afrikai partvidéki terület a legfontosabb rabszolgaszállítóvá. Hagyományosan az európai rabszolga-kereskedőket egyben rabszolgavadászoknak is tekintették, mára azonban egyértelművé vált, hogy a rabszolgákat

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.