Az Árpád nagyfejedelem (895–907) vezetésével végrehajtott honfoglalás után a pogány magyarság folytatta korábbi nomád – mások szerint félnomád – életmódját, amelyhez szervesen hozzátartoztak a kalandozó hadjáratok. E zsákmányszerző és pusztító katonai portyák révén a Magyar Fejedelemség hosszú évtizedeken keresztül, egészen 970-ig gyakorlatilag hadban állt Európa népeivel. A kontinens keresztény, mohamedán és pogány lakói egyaránt „a gyűlölt és kegyetlen ellenség” leverését kívánták. Nagyon jellemző, hogy közvetlenül a 955 előtti időben a hispániai mór uralkodó, III. Abd al-Rahman córdobai arab kalifa (912–961) határozottan és világosan azon véleményét fogalmazta meg I. Ottó német király (936–973) követe előtt, miszerint „a magyarok népét ki kell irtani”.
Csatlakozás EurópáhozA 955-ös augsburgi és a 970-es balkáni (arkadiopoliszi) vereségek a magyar fejedelmek számára világosan jelezték: súlyos kockázat nélkül a korábbi út tovább már nem járható. A Magyar
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
