rubicon

Az Árpádok Koronája Bécsben, 1205

A Szent Korona először külföldön, 1205
12 perc olvasás

A Szent Korona középkori múltjának feltárásához két út vezet, ámbár mindkettő igen nehezen járható. Az egyik lehetőséget a ma ismert tárgy tudományos igényű vizsgálata kínálja, a másikat pedig a magyar királyok koronájáról – bármely összefüggésben – megemlékező írott források elemzése. Ideális esetben a két út, egy idő után legalábbis, magától értetődően egymásba torkollik, s úgy halad tovább. A középkor évszázadaiból azonban egyetlen olyan részletesebb, érdemi képi ábrázolás sem ismert, melyen egyértelműen felismerhető lenne a Szent Korona a mai formájában, az írott források esetében pedig gyakran nem magától értetődő, hogy azokban vajon valóban a királlyá avatás szertartásakor használt koronáról vagy csupán a rangjelző házi koronák egyikéről van-e szó.

Az előzmények

Imre király (1196–1204) uralkodását az öccsével, András herceggel folytatott viszály keserítette meg. A kezdeti nézeteltérések gyorsan elfajultak, s András fegyverrel kényszerítette bátyját, Imre királyt, hogy átengedje neki a Drávától délre fekvő Szlavóniát és az Adria-parti Horvátországot. Néhány évvel később, 1199-ben, egy újabb összecsapás során azonban András alulmaradt, s kénytelen volt bátyja elől Ausztriában menedéket keresni. A fivérek kibékülését követően András visszakapta a Dráván túli tartományokat, a rövid nyugalmi időszakot azonban végül egy újabb konfliktus

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta