A Szent Korona középkori múltjának feltárásához két út vezet, ámbár mindkettő igen nehezen járható. Az egyik lehetőséget a ma ismert tárgy tudományos igényű vizsgálata kínálja, a másikat pedig a magyar királyok koronájáról – bármely összefüggésben – megemlékező írott források elemzése. Ideális esetben a két út, egy idő után legalábbis, magától értetődően egymásba torkollik, s úgy halad tovább. A középkor évszázadaiból azonban egyetlen olyan részletesebb, érdemi képi ábrázolás sem ismert, melyen egyértelműen felismerhető lenne a Szent Korona a mai formájában, az írott források esetében pedig gyakran nem magától értetődő, hogy azokban vajon valóban a királlyá avatás szertartásakor használt koronáról vagy csupán a rangjelző házi koronák egyikéről van-e szó.
Imre király (1196–1204) uralkodását az öccsével, András herceggel folytatott viszály keserítette meg. A kezdeti nézeteltérések gyorsan elfajultak, s András fegyverrel kényszerítette bátyját, Imre királyt, hogy átengedje neki a Drávától délre fekvő Szlavóniát és az Adria-parti Horvátországot. Néhány évvel később, 1199-ben, egy újabb összecsapás során azonban András alulmaradt, s kénytelen volt bátyja elől Ausztriában menedéket keresni. A fivérek kibékülését követően András visszakapta a Dráván túli tartományokat, a rövid nyugalmi időszakot azonban végül egy újabb konfliktus
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
