Az állambiztonság célkeresztjében. Mindszenty megfigyelési dossziéja

„Devictus vincit – Legyőzetve győz” – olvasható Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek sírján. A mondat híven foglalja össze egy olyan főpap sorsát, akinek a vérzivataros 20. században többször kellett kiállnia hitéért, egyházáért, híveiért, saját személyes sorsát rendelve alá az általa képviselt elveknek. 1915-ös pappá szentelésétől kezdve sokszor került összeütközésbe a mindenkori hatalommal. Legitimista nézetei miatt az őszirózsás forradalom idején letartóztatták, majd a Tanácsköztársaság alatt kitoloncolták Zala vármegye területéről. Mindszenty nemcsak a kommunizmust ítélte el, de a fasiszta–náci nézeteket is. A nyilas hatalomátvételt követően többször szembehelyezkedett a helyi közigazgatás vezetőivel, és ezért a tiltakozó Mindszentyt Sopronkőhidán, majd Sopronban tartották fogságban, s csak 1945. április 1-jén nyerte vissza szabadságát. A lassan kiépülő kommunista diktatúra ellen is többször felemelte szavát. Tiltakozott a németek kitelepítése, az egyházi iskolák államosítása, a hitélet ellehetetlenítése, az egyházak szétzilálása ellen. Az egyházakkal leszámolni akaró pártállam egyik fő ellenségének tartotta a hercegprímást, akiről a politikai rendőrség már 1945 őszétől gyűjtött adatokat.

A főpap személyi dossziéját – a Mind­szenty Józseffel szemben folytatott bizalmas nyomozás során szerzett dokumentumok gyűjtésére – azonban csak 1947. június 10-én nyitották meg. A forrásokból kiderül, hogy a politikai rendőrség a dosszié nyitását követően igyekezett összeszedni minden, Mindszentyvel kapcsolatos dokumentumot. Ezek között hálózati jelentések, személyes és hivatalos levelek, beszédek, újságcikkek találhatóak, valamint különböző feljegyzések arról, hogy kik látogatják a főpapot, vannak-e közöttük közéleti személyek, külföldi diplomaták, politikusok. Az Államvédelmi Hatóság 1948 novemberében vonta szoros ellenőrzése alá az esztergomi prímási palotát, oda bemenni csak előzetes igazoltatás után lehetett. 

A politikai rendőrség decembertől állandósuló jelenlétét a bent élők is érezték. Az érseki palota telefonját lehallgatták, őrszemeken keresztül folyamatosan figyelték a prímás mozgását, valamint igyekeztek minél több, a bíboros környezetében vagy az épületben dolgozó embert rákényszeríteni arra, hogy jelentsék a bent látottakat, tapasztaltakat. A kommunista rendszerrel szembehelyezkedő, bátor kiállása miatt Mindszentyt 1948. december 26-án az esztergomi érseki palotában letartóztatták, majd a hosszas vallatásokat követő kirakatperben kihirdetett ítéletében a népbíróság 1949. február 8-án életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. Fogságából az 1956-os forradalom