Az ókori és általában az Európán kívüli civilizációkra a vallási és a politikai közösség szoros kapcsolata, szinte teljes azonossága, szétválaszthatatlansága jellemző. A vallás rendszerint államvallás, az uralkodó vagy papi funkciókat lát el, vagy maga is istenség, akinek kultusza kötelező az alattvalók számára. A kereszténység elvileg gyökeres változást hozott az állam és a vallás viszonyában.
Az ótestamentumi zsidóságnál a vallási közösség teljesen azonos volt a népi és a politikai közösséggel. Jézus viszont nem vállalta a politikai Messiás szerepét, a zsidó nemzeti törekvések szolgálatát, s nem alapított földi országot. Elismerte, hogy az ember két közösséghez tartozik: a vallásihoz és a politikaihoz, s a kettő nem azonos. Az ő működése és tanítása nyomán egy olyan társaság – az egyház – jött létre, amely nem esett egybe semmiféle politikai közösséggel, meghatározott állammal.
A világi és egyházi hatalom meg osztásának képi ábrázolása ez a mozaik, amelyet III. Leó pápa a 790-es években, néhány évvel a nyugati császárság felújítása előtt készíttetett a lateráni palota számára. Szent Péter a térdeplő Nagy Károlynak a világi hatalmat és az egyházvédői szerepet jelképező zászlót nyújtja át, III. Leónak pedig a lelki hatalmat kifejező palliumot adja.A keresztény vallás elterjedése, az egyház intézményrendszerének, szervezeti kereteinek kialakulása azonban egy állam, a
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
