rubicon

Az állam és az egyház

16 perc olvasás

Az ókori és általában az Európán kívüli civilizációkra a vallási és a politikai közösség szoros kapcsolata, szinte teljes azonossága, szétválaszthatatlansága jellemző. A vallás rendszerint államvallás, az uralkodó vagy papi funkciókat lát el, vagy maga is istenség, akinek kultusza kötelező az alattvalók számára. A kereszténység elvileg gyökeres változást hozott az állam és a vallás viszonyában. 

Az ótestamentumi zsidóságnál a vallási közösség teljesen azonos volt a népi és a politikai közösséggel. Jézus viszont nem vállalta a politikai Messiás szerepét, a zsidó nemzeti törekvések szolgálatát, s nem alapított földi országot. Elismerte, hogy az ember két közösséghez tartozik: a vallásihoz és a politikaihoz, s a kettő nem azonos. Az ő működése és tanítása nyomán egy olyan társaság – az egyház – jött létre, amely nem esett egybe semmiféle politikai közösséggel, meghatározott állammal.

A világi és egyházi hatalom meg­ osztásának képi ábrázolása ez a mozaik, amelyet III. Leó pápa a 790-es években, néhány évvel a nyugati császárság felújítása előtt készíttetett a lateráni palota számára. Szent Péter a térdeplő Nagy Károlynak a világi hatalmat és az egyházvédői szerepet jelképező zászlót nyújtja át, III. Leónak pedig a lelki hatalmat kifejező palliumot adja.

A keresztény vallás elterjedése, az egyház intézményrendszerének, szervezeti kereteinek kialakulása azonban egy állam, a

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.