rubicon

Az alkotmányos forradalom éve 1989

40 perc olvasás
I.

1988 utol­só hó­nap­jai­ban ugyan már be­je­len­tet­ték megala­ku­lá­su­kat, il­let­ve új­jáala­ku­lá­su­kat az el­len­zé­ki erők, de ek­ko­ri­ban még ön­ma­guk meg­szer­ve­zé­sé­vel, szer­ve­ze­ti ke­re­teik meg­te­rem­té­sé­vel vol­tak el­fog­lal­va. Az újon­nan lét­re­jött szer­ve­ze­tek a „párt vagy moz­ga­lom” kér­dé­sé­vel fog­lal­koz­tak, a tör­té­nel­mi gyö­ke­rű pár­to­kat pe­dig ge­ne­rá­ciós el­len­té­tek, cso­port­vi­szá­lyok és iden­ti­tá­si prob­lé­mák gyö­tör­ték. Az épp­hogy lét­re­jött és bel­ső­leg megosz­tott el­len­zé­ki erők­nek idő­re volt szük­sé­gük ah­hoz, hogy faj­sú­lyos sze­rep­lők­ként, az MSZMP „ki­hí­vói­ként” ki­lép­hes­se­nek a po­li­ti­kai po­rond­ra.

1989. ja­nuár 10-én az Or­szág­gyű­lés meg­sza­vaz­ta az egye­sü­lé­si és gyü­le­ke­zé­si tör­vényt. Ez­zel a kü­lön­bö­ző po­li­ti­kai szer­ve­ze­tek lé­tét – ame­lyek mindad­dig az al­kot­mány­ra hi­vat­koz­tak – tör­vény­ben is le­ga­li­zál­ták. Az egye­sü­lé­si tör­vénnyel gya­kor­la­ti­lag sza­bad­dá vált a pár­ta­la­pí­tás Ma­gyaror­szá­gon, bár az MSZMP meg­kí­sé­rel­te le­vá­lasz­ta­ni a po­li­ti­kai pár­to­kat a tár­sa­dal­mi szer­ve­ze­tek­ről, mond­ván, hogy a pár­tok mű­kö­dé­sé­nek jo­gi fel­té­te­leit a ké­sőbb

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta