Az „abszolutizmus” kifejezés tudomány alkotta fogalom, amely a 19. században keletkezett. Elsőként Georg Jellinek írta körül jellemzőit (Das Recht des modernen Staates. Berlin, 1900), és tett különbséget két változata között. Az abszolutizmus történetileg ismertebb formáját egy uralkodó testesíti meg, aki isteni felhatalmazás vagy társadalmi szerződés alapján gyakorolja az állami főhatalmat. Másik változata olyan állami despotizmus, amelyben az állam minden jogosultságot a maga részére tart fenn. Az első esetben az állam a teljhatalmú uralkodó eszköze, a második esetben minden közjogi hatalom foglalata, a korlátlan hatalomteljesség kifejeződése, amely egészen a totalitarizmusig terjed.
A fogalomAz újkori abszolutizmus eszméje Ulpianus római jogász híres tételére, a „Princeps legibus solutus” (az uralkodó akarata törvény) gondolatára vezethető vissza. Az uralkodó teljhatalmát hirdető késő császárkori felfogást a 16. század válságos évtizedeiben Jean Bodin újította fel. Álláspontja szerint a legitim uralkodó egyedül Istennek felelős, akitől méltóságát kegyből, de kötelességként kapta. Bodintől származik a szuverenitás tana, amely szerint az állami hatalom egységes, törvényes gyakorlóját teljhatalom illeti meg.
Az erős állam létjogosultságát hangoztatva, Thomas Hobbes is
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.