Magyarország helye a Habsburg Birodalomban – az 1526 és 1918 közötti magyar történelem egyik alapvető kérdése ez. Vizsgálhatjuk e problémát a tényleges helyzetet mérlegelve, vagyis az egész (folytonosan változó) Habsburg Birodalom és a (területileg ugyancsak változó) Magyar Királyság, valamint az Erdély Fejedelemség, majd Erdély Nagyfejedelemség erőviszonyait, külpolitikai helyzetét, társadalmát, igazgatását szemügyre véve; illetve jogi, egykori elnevezéssel „közjogi”, pontosabban államjogi, sőt – a magyar jogfelfogás szerint – nemzetközi jogi szempontból.
Az államjogi problémaA jogi kiindulópont nemcsak biztos alapot kínál, és az államjogi viszony áttekintése során a változások megfigyelésének legbiztosabb, legszilárdabb terepe lehet, hanem egyszersmind politikatörténeti szempontból is meghatározó jelentőségű. A Habsburg Birodalom egy részében politizáló magyarok ugyanis helyzetüket mindig jogi szempontból értékelték, akkor is, ha védekeztek, akkor is, ha önállóságukat kívánták bővíteni. Politikai harcukat jogi
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
