Árulók vagy túlélők?

Buda visszavételének napján, 1686. szeptember 2-án fogságba esett a vár védelmének egyik irányítója, Mehmed Csolak bég. Néhány héttel később a bécsújhelyi vár egyik toronyszobájába zárták, ugyanoda, ahol 15 évvel korábban Zrínyi Péter várta ítéletét. A kortársak által Csonka bégként emlegetett török főtiszt életének egyik figyelemre méltó epizódja a november 15–16-án lezajlott kihallgatás, amelyet Theodor Athlet Heinrich Strattmann gróf, udvari kancellár és Andreas Olipetz atya, a győri jezsuita kollégium rektora vezetett. A kitüntető figyelemnek alapos oka volt. Bécsben tudták, hogy ő vezette a Thökölyvel folytatott tárgyalásokat, s az emelkedő csillagzatú „kuruc király” mellett tanácsadóként működött. Nem maradt titok az sem, hogy az 1683. évi hadjárat megindításakor részt vett a Kara Musztafa nagyvezír eszéki és győri táborában lezajlott megbeszélésen, ahol a seregvezérek tanácskoztak az oszmán támadás végső céljáról, a Magyar Királyság területi felosztásáról és jövőjéről. Információi tehát nagy jelentőséggel bírtak.

Csonka bég igen meglepően nyilatkozott néhány magyar főúr szándékáról, illetve a királyság és a szomszédos tartományok tervezett státusáról. Terhelő vallomása Draskovich Miklós országbírót, Erdődy Miklós horvát bánt, Batthyány Kristófot, a Dunántúl és a Kanizsával szembeni végek főkapitányát, valamint Czobor Ádám alsó-magyarországi nagybirtokost érintette kedvezőtlenül. A bég szerint Thököly Imre hívei uruk fejére kívánták helyezni a magyar koronát, ahhoz kapcsolták saját hatalmuk kiterjesztésének vágyát, ami a Thököly-féle királyság gondolatának jelentős kibővítéséhez vezetett. A főurak a Magyar Királyság területét kívánták megnagyobbítani az örökös tartományok rovására IV. Mehmed szultán támogatásával, és késznek mutatkoztak évi adót fizetni a Portának, hogy az elismerje az új államalakulatot.

Az első tervezet a felvonuló oszmán sereg eszéki táborában született június 10–15. között. Eszerint a Bécs elleni sikeres hadjárat után három részre kívánták felosztani a Habsburg-Magyarországot: Batthyány Kristóf megkapta volna a Dunántúlt, Czobor Ádám Alsó-Magyarországot, Thököly Imre fejedelem pedig továbbra is Felső-Magyarország fölött uralkodott volna. A feldarabolt királyságot török védnökséggel, portai adófizetéssel és Draskovich Miklós egyelőre körvonalazatlan, mindhárom területre kiterjedő fennhatóságával képzelték el.

Bécs ostroma alatt, augusztus 22–23. táján úgy módosították a tervezetet, hogy a császárváros elestét követően Thököly lesz Magyarország királya, Czobor Ádám Morvaországot, Draskovich Miklós Alsó-Ausztriát, Batthyány Kristóf Stájerországot, Erdődy Miklós Horvátországot uralja. A török