Az 1681-es soproni országgyűlés 26. törvénycikke (latinul: articulus) 11 északnyugati vármegyében összesen 24 kis települést jelölt ki, amelyekben a protestánsok templomépítési, illetve istentiszteleti joggal rendelkezhetnek. Szűkebb értelemben ezekre az ún. artikuláris helyekre korlátozta az országgyűlés a szabad vallásgyakorlatot a protestánsok számára – tágabb értelemben ez a végvárakban, valamint a szabad királyi és bányavárosokban is biztosított volt.
Az 1681-es soproni országgyűlés amellett, hogy a gyászévtized után Magyarország alkotmányos jogállását helyreállította, a protestánsok vallásgyakorlatáról is rendelkezett. I. Lipót király egyrészt megígérte a vallásszabadságot, másrészt felsorolta a protestánsok számára templomépítésre, valamint vallásgyakorlatra kijelölt helyeket.
A protestáns rendek csalódottságukban először ott akarták hagyni az országgyűlést, végül azonban az alkotmányosság helyreállítása érdekében hagyták magukat meggyőzni arról, hogy az országgyűlés e két királyi rendelet szellemében alkossa meg a vallásügyet rendező törvényeket. Így született meg a 25. és a 26. törvénycikk. A 25-ös cikkely ugyan az 1606-os bécsi békére és az 1608-as vallási törvényre hivatkozva biztosította a vallásszabadságot, de egy baljós kiegészítéssel: „a földesúri jogok sérelme nélkül”.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
