Andrássy Gyula krajnai tanácsadója. Báró Josef Schwegel

Gróf csík­szent­ki­rá­lyi és krasz­na­hor­kai And­rás­sy Gyu­la két tör­té­nel­mi ma­gyar tar­to­mányt hor­do­zott a ne­vé­ben, de a má­so­dik par­la­ment­nek fe­le­lős ma­gyar kor­mány mi­nisz­ter­el­nö­ki szé­két 1871-ben a kö­zös kül­ügy­mi­nisz­te­ri poszt­ra cse­rél­ve a ma­gyar nem­ze­ti ér­de­ke­ket ma­ga­sabb szin­ten kép­vi­sel­te to­vább: egy nagy­ha­ta­lom ér­de­kei­vel össz­hang­ba hoz­va Ma­gyaror­szág dé­li ha­tár­vi­dé­kén igye­ke­zett sta­bil vi­szo­nyo­kat te­rem­te­ni, véd­ve az egész Mo­nar­chia in­teg­ri­tá­sát. 

Né­hány szak­em­bert le­szá­mít­va Ma­gyaror­szá­gon jó­for­mán is­me­ret­len, hogy And­rás­sy Bal­kán-po­li­ti­ká­já­nak kép­vi­se­le­té­ben mi­lyen je­len­tős sze­re­pe volt a szlo­vén hát­te­rű Jo­sef Schwe­gel­nek. Ma is ak­tuá­lis üze­ne­te van en­nek a Bal­kán-po­li­ti­ká­nak: And­rás­sy Gyu­la, az egyik leg­na­gyobb ma­gyar kül­po­li­ti­kus tu­da­tá­ban volt an­nak, hogy Ma­gyaror­szág a bal­ká­ni füg­get­len ál­la­mok­kal szo­ro­san együtt­mű­köd­ve biz­to­sít­hat­ja csak a bé­két és a jó­lé­tet Délke­let-Eu­ró­pá­ban.

Szer­zőnk, And­rej Rah­ten tudós-politikus, a Szlovén Tudomá­nyos és Művészeti Akadémia tagja, And­rás­sy bi­zal­mas mun­ka­tár­sá­nak pá­lyá­ját fel­rajzol­va az egy­ko­ri sok­nem­ze­ti­sé­gű Mo­nar­chia pol­gá­rai­nak egyik, ro­kon­szen­ves dön­té­si le­he­tő­sé­gét mu­tat­ja be: a sa­ját nem­zet mel­let­ti hű­ség össze­egyez­tet­hető egy ma­ga­sabb, tá­gabb egy­ség irán­ti lo­ja­li­tás­sal. Az Oszt­rák–Ma­gyar Mo­nar­chia sok te­kin­tet­ben elő­ké­pe és in­tő pél­dá­ja a mai Eu­ró­pai Unió­nak.