rubicon

Amszterdamtól Maniláig

Az iszfaháni örmények a kora újkori globális kereskedelem hálózatában
6 perc olvasás

A stockholmi országos levéltárban folytatott kutatásaim során, me­lyek középpontjában a 17. századi svéd–moszkvai kapcsolatok álltak, terjedelmes levelezésre bukkantam, melyet a távoli Iszfahánban élő örmény kereskedők folytattak XI. Károly svéd uralkodóval. Ezek a levelek rávilágítanak arra, hogy európai uralkodók sora versengett a kora újkorban az iszfaháni ör­mény távolsági kereskedők kegyeiért, akiket 1605-ben I. Abbász perzsa sah telepített az Iszfahán melletti Új-Dzsulfába. A svéd királyon kívül Holstein hercege, a porosz király, Kurland hercege és a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság mágnásai versengtek az örmény kereskedőkért, hogy az Am­szterdamba irányuló útvonal az ő országukon keresztül haladjon át, és így a hasznot lefölözhessék. A versenyből XI. Károly svéd király került ki győztesként, aki cserébe engedélyezte, hogy örmény kereskedőházat létesíthessenek a Finn-öböl menti Narvában. Milyen lehetett a Szafavida Birodalom örmény kereskedőinek globális hálózata, és vajon milyen szerepet kapott ezen belül a Földközi-tenger és a Balti-tenger térsége?

A kereskedelmi telepek egész világra kiterjedő hálózatának gerince a perzsa nyersselyem volt, amely­nek exportja fölött a sah ör­mény alattvalói 1619-ben monopolhelyzetet szereztek. A selyemgyártás féltve őr­zött titka – vagyis az, hogy az eperfalevéllel

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.