A stockholmi országos levéltárban folytatott kutatásaim során, melyek középpontjában a 17. századi svéd–moszkvai kapcsolatok álltak, terjedelmes levelezésre bukkantam, melyet a távoli Iszfahánban élő örmény kereskedők folytattak XI. Károly svéd uralkodóval. Ezek a levelek rávilágítanak arra, hogy európai uralkodók sora versengett a kora újkorban az iszfaháni örmény távolsági kereskedők kegyeiért, akiket 1605-ben I. Abbász perzsa sah telepített az Iszfahán melletti Új-Dzsulfába. A svéd királyon kívül Holstein hercege, a porosz király, Kurland hercege és a Lengyel–Litván Nemesi Köztársaság mágnásai versengtek az örmény kereskedőkért, hogy az Amszterdamba irányuló útvonal az ő országukon keresztül haladjon át, és így a hasznot lefölözhessék. A versenyből XI. Károly svéd király került ki győztesként, aki cserébe engedélyezte, hogy örmény kereskedőházat létesíthessenek a Finn-öböl menti Narvában. Milyen lehetett a Szafavida Birodalom örmény kereskedőinek globális hálózata, és vajon milyen szerepet kapott ezen belül a Földközi-tenger és a Balti-tenger térsége?
A kereskedelmi telepek egész világra kiterjedő hálózatának gerince a perzsa nyersselyem volt, amelynek exportja fölött a sah örmény alattvalói 1619-ben monopolhelyzetet szereztek. A selyemgyártás féltve őrzött titka – vagyis az, hogy az eperfalevéllel
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.
